"Ha elfogy a víz, élet sincs többé."
A Közép-Ázsiában található Aral-tó 1960-ban a világ negyedik legnagyobb tava volt. 2007-re azonban az eredeti méretének a 10 százalékára zsugorodott.
Vészes iramban apadnak a Nagy-tavak, vagyis az Egyesült Államok és Kanada öt nagy tava - az Erie-, a Huron-, a Michigan-, az Ontario- és a Felső-tó.
A vizet folyékony aranynak, a XXI.század olajának nevezik.
Ennek ellenére egyes országokban igencsak pazarolják ezt az értékes anyagot, olyannyira, hogy a nagyobb folyókból szinte semmi sem marad, mire a tengerhez érnek.
Az öntözés és a párolgás miatt a fontosabb folyók kiszáradnak, például az Egyesült Államok nyugati részén lévő Colorado folyó, a kínai Jangce, a Pakisztánban lévő Nílus.
Az afrikai Csád-tavat, mely a föld körül keringő űrhajósoknak egykor fontos tájékozódási pont volt, ma már alig lehet észrevenni.
A tó, mely Csád, (Kamerun) Niger és Nigéria határvidékén fekszik...95 százalékkal kisebb lett, mint amekkora az 1960-as években volt.
Azon a vidéken rendkívül fontos az öntözés és így kiszáradnak azok a folyók és patakok, melyektől a tó fennmaradása függ.
Ez odavezethet, hogy a Csád-tó hamarosan teljesen kiszárad és a jövő nemzedék számára csupán egy rejtélyes hely marad.
2 megjegyzés:
Igazad van, mi is szoktuk mondani, hogy mennyi vizet pocsékolunk és senki nem gondol arra, hogy mi lesz az unokáink unokáival, sőt talán már az ő gyerekeiknek is problémát fog okozni. Valamit nagyon rosszul csinálunk, az biztos!!!!
Sajnos :-(
Megjegyzés küldése