Jókai Mór Az Aranyember című regényében így dícséri: "fenséges, mézédes csíramálé".
Országszerte több néven ismerik - kötis, biracs, csiripiszli, szalados.
Csíráztatott búzából sütéssel készült édesség.
Rendkívül gazdag A-, B1-, B6-, B12-, E-, K-vitaminokban.
Rendszeres fogyasztása erősíti az immunrendszert, serkenti az emésztést ( lehet hogy Rábaközben ezért hívják szaladosnak?! :-) , előnyösen befolyásolja a vérsejtek, csontok, mirigyek és izmok működését.
Megjegyzem, hogy nagyon ritkán kapni igazi finom ízű csíramálét.
Szerencsére egy itteni vállalkozó nem másított rajta és próbálja az eredeti ízvilágot készíteni.
Így hát november óta csemegézem, ami meg is látszik rajtam :-)
Mivel a B vitaminok miatt, jobb étvágyam lett és feltornáztam magam 44 kilóra :-)
4 megjegyzés:
Ej, de szeretem Az aranyembert:) Ilyen málét még nem ettem, de fincsi lehet:)
Nekem van egy ismerősöm aki tud csíramálét készíteni. Eddig még nem mertem hozzáfogni, de lehet hamarosan nekilendülök. Az biztos, hogy fenséges csemege!
Kati! Nekem is nagy kedvencem ;-), az 1962-es film remek feldolgozás. Akkor Te biztos tudod, hogy a címszerepet Csorba András erdélyi színész játszotta.
Terike, biztos sikerül megsütnöd ;-)
Gyerekkoromban még zsírpapíron kimérve árulták, karamellásan megsülve a teteje, oldala hmmm... a fülemig málés voltam, úgy ettem :-)
Megjegyzés küldése