Könyvek

Könyvtárak - a tudás kapui

Goethe, a német költő az emberiség memóriájának nevezte a könyvtárakat.

Assur-bán-apli birodalma ( a mai Irak ) tele volt négyszögletes kb.8*10cm-es agyagtáblákkal. A könyvtár több mint 20 000 agyagtáblája üzletkötésekről, vallási szokásokról, jogról, történelemről, orvoslásról, ember és állatok élettanáról szóló leírásokat tartalmazott.

II. Ramszesz az egyiptomi Thébában híres könyvtárat alapított, 700 évvel megelőzve Assur-bán-aplit.

350 év telt el, mire akadt könyvtár, amely felülmúlta nagyságban. I. Ptolemaiosz Szótér, Nagy Sándor egyik hadvezére építtette i.e. 300 táján az egyiptomi kikötővárosban Alexandriában. Mintegy 70 tudós kezdte lefordítani a Szentírás héber részét görögre.

Kínában a Csou-dinasztia uralkodása idején i.e. 1122-től i.e. 256-ig készültek el azok a könyvek, melyek Öt kanonikus könyv címen váltak ismertté.

A Római Birodalom széthullása után, Európa-szerte megjelentek a kereszténység kolostorai, melyekben a bibliai és egyéb kéziratok kézzel történő másolása volt az egyik legfontosabb munka.

Konstantinápolyi könyvtárak ókori kéziratokat tároltak és másoltak, úgy vélik, ezeknek fontos szerepük volt a reneszánsz elindításában.
A kolostorkönyvtárak ezer évig Európa szellemi központjai voltak.

Képzeljük el, hogy egy 850 km hosszú könyvespolc mellett állunk, mely 29 millió könyv súlya alatt roskadozik, ennyi kötet van a világ legnagyobb könyvtárában az amerikai Kongresszusi Könyvtárban.

A londoni British Library a második legnagyobb, 18 millió kötettel büszkélkedhet.

A moszkvai Orosz Állami Könyvtárban 17 millió könyv van.

A francia Bibliothéque Nationale, mely Európa egyik legrégebbi nemzeti könyvtára 13 millió könyvet tárol.


Ehhez képest elenyésző az én itthoni könyv mennyiségem, 2 könyvespolcon, és a szekrény külső polcain tárolva :-)
A téma abból adódott, hogy könyvespolc portalanítás volt ma ;-)