2013. április 1., hétfő

Húsvét

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.





A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.

Virágvasárnap

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap.
Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti.






Nagyhét


A húsvéti ünnepeket megelőző, úgynevezett nagyhét legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, „a harangok Rómába mennek", s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra.

Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen csalánt főztek, s az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés.
A csirkéket is friss zölddel etették.





Húsvétvasárnap



Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.


Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket ettek és esznek ma is országszerte. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba.






Húsvét hétfő-öntöző hétfő



A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is.





Locsolóvers



Köszönöm,hogy köszöntöttél,

Rózsavízzel megöntöztél.

Én is köszöntelek Téged,

Tojás lesz a fizetséged,

Aki adta ne feledd!

És a tojást el ne ejtsd!






Ma kaptam egy gólyás ismerősömtől, nagyon tetszik :-)


1 megjegyzés:

Related Posts with Thumbnails